<body><script type="text/javascript"> function setAttributeOnload(object, attribute, val) { if(window.addEventListener) { window.addEventListener('load', function(){ object[attribute] = val; }, false); } else { window.attachEvent('onload', function(){ object[attribute] = val; }); } } </script> <div id="navbar-iframe-container"></div> <script type="text/javascript" src="https://apis.google.com/js/platform.js"></script> <script type="text/javascript"> gapi.load("gapi.iframes:gapi.iframes.style.bubble", function() { if (gapi.iframes && gapi.iframes.getContext) { gapi.iframes.getContext().openChild({ url: 'https://www.blogger.com/navbar/8211609957702654410?origin\x3dhttp://rosemoonworld.blogspot.com', where: document.getElementById("navbar-iframe-container"), id: "navbar-iframe" }); } }); </script>


Rose's moon
Üdvözöllek blogom^^
Az oldalon rövidebb írások, minifanfictionok találhatóak.
Általában fiú x lány témában alkotok, de nem kizárt, hogy fiú x fiú (yaoi) vagy lány x lány (yuri) történetek is megfognak jeleni.
Az oldalon fellelhető trágár beszéd, vagy felnőtt tartalom, kérlek ennek tudatában állj neki az olvasásnak.
Ha tetszett valamit, kérlek hagyj nyomot magad után!^^ Köszönöm, hogy benéztél!

+ follow |

oLDALAK

chitchat:



recent update :
Camp Fire [Dino - Seventeen] 18+
written on 2016. július 23., szombat @ 15:04 ✈

   Az erdei iskola második estéje tök jól kezdődhetett volna, ha előtte a túrán nem megy ki a térdem. Így nem nagyon tudtam mozogni, vagy ha igen azt is úgy, hogy mindenki figyelmét magamra vontam. Emiatt inkább úgy döntöttem, nem mozdulok ki a faházból és a takaróm ölelő melegéből. Nem is számítottam arra, hogy valaki keresni fogja a társaságomat az este folyamán.
   Chan, az egyik évfolyamtársam épp aközben jelent meg, hogy filmet néztem. Meglepett, jó rég volt az, hogy köszönésen kívül többet beszéltünk volna egymással. Azonnal elsötétítettem a telefonomat, s kíváncsian pillantottam rá, de ő leintett.
– Nyugodtan nézd tovább, én csak azért jöttem, mert a tábortűz uncsi. – s azzal a lendülettel be is pattant mellém az ágyba a takaró alá. Kicsit vonakodva indítottam el újra a lejátszást, de végül egész kellemessé vált a közelsége, ahogy a kicsi kijelzőt néztük. Még az sem zavart, hogy kezeit egy idő után a combomra vezette a takaró alatt. Próbáltam figyelmen kívül hagyni, de amikor a film elért egy olyan jelenethez, muszáj volt már valamit reagálnom a furcsán közeli arcára, s a bőrömet cirógató ujjaira. Éreztem leheletét a nyakamon, amitől kicsikét megborzongtam. Gyorsan megnyomta a lezárást a telefonomon, de rá kellett jönnöm, hogy ez nem volt olyan jó ötlet, ugyanis ezen kívül semmilyen más fényforrás nem volt a helyiségben.
   Chan hevesen, mégis meglepően gyengéden mart ajkaimra. A sötétben azt sem tudtam mi történik, mintha lekapcsolták volna az agyamat, hagytam, hogy testem vegye át az irányítást. Kicsikét félve húztam magamhoz, miközben enyhén hajába túrtam. Látszólag tetszett neki, éreztem, ahogy csókunkba mosolyog, majd enyhén alsó ajkamra harapott, ezzel bejutást nyerve számba, ahol nyelveink vad tánca találkozott.
   Chan leszedte rólunk a takarót, s valahova az ágy mellé hajította, majd csupán csak egy pillanatra megszakította a csókot. Gyengéden derekam alá nyúlt, s lassan fordított mag alá, hogy áttérhessen nyakamra. Csak ekkor eszméltem rá igazán, hogy most mi is fog történni, vagy, hogy mi történhet. Ki voltam szolgáltatva egy fiúnak, s még a lábam is használhatatlan volt.
   Eltoltam magamtól, de csak annyira, hogy a szemébe tudjak nézni. Próbáltam kiolvasni valamit fekete íriszeiből, de csak meglepettség és az ártatlanság tükrözött. Nem azt sugározták, mintha az egy előre kitervelt ötlet lenne.
   Ujjaimat újra hajába túrtam, s miután kellemesen elmosolyodtam, magamhoz vonta egy újabb nyelv párbajra. Pár évfolyamtársamtól hallottam a női mosdóban, hogy Chan különbözik a többi fiútól, ha csókról van szó, de ezt egészen különleges érzés volt megtapasztalni.
   Ajkai lassan tértek át nyakamra, majd onnan egyre lejjebb, míg csak el nem kezdett fölöslegessé és zavaróvá válni a pólóm. Könnyen szedte le rólam az egyszerű darabot, majd azonnal neki látott kulcscsontom szívogatásának.
   Kellemes sóhajok hagyták el torkomat, s éreztem combomnál, ahogy a kicsi Chan is kezd ébredezni. S ez akkor, ott, engem átkapcsolt.
   Buzgón nyúltam Chan felsőjének aljához, s habár meglepődött, mikor hideg ujjaim oldalát érintették, engedte, hogy leszedjem róla. Ezek után, egyből melltartóm pántjához kapott, s míg ő azt kínzó lassúsággal húzta le rólam, én hátam mögé nyúltam, hogy kikapcsoljam.
   Nem hagytam neki, hogy elidőzzön a melleimen, az is már zavarba hozott, ahogy másodpercekig, szinte tátott szájjal vizslatott. Így inkább az övével kezdtem babrálni, s így már megértette a célzást, s ez a ruhadarab is valahol az ágy mellett landolt.
   A rövidnadrágot, amit pizsamaként viseltem a bugyimmal együtt húzta le rólam, s anélkül, hogy felkészültem volna, belém vezette két ujját. Egy kicsit meghökkentem, de egyáltalán nem fájt, ő viszont nagyon is megijedt, hogy valami rosszat tett. Enyhe csókot hintett ajkaimra, majd egy picit elhúzódva a szemembe nézett.
– Nem akartam, hogy fájjon. – halkan suttogta a szavakat, a végét szinte már az ajkaimra, hogy újra egy csókban forrjunk össze.
   Ütemesen mozgatta bennem ujjait, míg nem időközben egy harmadik is belém csúszott. Nem értettem, hogy képes ilyen lassú felvezetést csinálni, én voltam a lány, s már engem zavart, hogy még mindig nem tértünk a lényegre.
   Egyik mellbimbómat szívogatta, amikor erélyesebben ágyékára markoltam, jelezve, hogy mehet a menet.
   Lehámozva magáról az alsónadrágját, bejáratomhoz feszült, de csak azért sem akart behatolni. Vacillált.
–Nem akarok egy szexéhes ribancnak tűnni, de már kínoz az, amit csinálsz. – lágyan suttogtam fülébe. Egy kicsit még feszenget, de végül elszánta magát.
   Lassan, de annál határozottabban vezette belém teljes hosszát. Megfeszültem, ahogy teljesen végig ért, arra nem számítottam… hogy is mondjam… hogy ekkora mérete van.
   Érezte, ahogy rászorítottam, arról a pár könnyről nem is beszélve, ami kicsúszott szemeimből. Gyengéden csókolta le azokat arcomról, miközben szép, lassan neki kezdett a mozgásnak.
   Hamarosan az apró fájdalmat átvette a vágy, és az élvezett. A szoba már nem burkolózott csöndbe, átvették annak helyét a kéjes, s tűzzel fűtött nyögéseink, egészen addig, amíg el nem érte azt a pontot. Aprót sikítva bukott előre a fejem. Egy pillanatra ő is megfeszült, ám amikor realizálta, hogy tulajdon képen, amit tett, az jó, folytatta ugyan úgy, egészen addig amíg el nem vezetett a gyönyör kapujába.
   Egy elharapott sikoly kíséretében élveztem el. Mozgott még párat bennem utána, de kikapta belőlem hímtagját, s pár kézmozdulat segítségével elment.
  Lihegve dőlt be mellém. Akkor már nem érdekelt a lábam, hogy nem lehettem ott a többiekkel, vagy hogy izzadtságban tocsogó testünk egymásénak tapad.
– Te gyakran csinálsz ilyet? – fordultam hosszú percek csöndje után Chan felé, kinek arca erre a kérdésemre, meglepő módon pírba borult.
– Valójában nem. – nyögte ki (borzasztó szexi) rekedtes hangon, majd miután nyelt egyet folytatta. – Tudod, én eléggé kedvellek téged, és zavart, hogy már nem beszélünk. A lányok mondták, hogy valószínűleg egyedül vagy itt. Azt életemben nem gondoltam, hogy így fog végződni.

  Orrát gyengéden az enyémhez érintette, majd egy újabb forró csókba invitált, amibe minden érzésemet beletettem, csak hogy tudja; nem zavar, hogy így végződött. 




---------*---------
Sziasztok!^^ 
Köszi, hogy elolvastátok írásomat, megmondom őszintén, szerintem nem lett olyan jó - meg egy kicsit rövidebb is lett -, mint az előző. Ha tetszett, vagy egyszerűen van véleményed róla, kérlek szépen osztd meg velem, hogy tudjam, mi a rossz és mi a jó. 
Amúgy pedig, nem csak 18+ történeteket tervezek megosztani veletek, szóval a következő - remélhetőleg - egy aranyos kis fluff lesz.
Emellett egy minifictionon is dolgozni kezdtem, viszont nem tudom, hogy az mikor fog napvilágot látni. Próbálok hat-hét naponta frissíteni, de hogyha ez nem is sikerül, legalább minden héten felrakni valami apróságot. 
Köszönöm, hogy velem tartottál!^^
Ölel titeket: Leila Rose

0 comment[s] | back to top






© 2016 - Minden jog fentartva